Kedves kis törzshelyemen egy csapat kopasz ül az egyik asztalnál, társaságukban egy 14 év körüli lánnyal.

A hosszas beszélgetés közben egyszer csak a lányka megszólal:

- Ti szkinhedek vagytok?

Összenéznek a kopasz, fehérfűzős, bakancsos úriemberek, majd a lányhoz fordulnak:

- Nem, mi négerek vagyunk.
- Nem tűntök négernek. – mondja a lányka fél perc múlva a társaságon végigtekintve gyanakvóan.

Pár perc megfigyelés után újból megszólal:

- A szüleitek tudják, hogy itt vagytok?
- Nekem nincsenek szüleim – válaszol az egyik kopasz – én halott német katonák testrészeiből vagyok összerakva.

Ebben a pillanatban jelenik meg a lányka barátja, egy emo srác, aki reszketve nézi pár pillanatig a társaságot, majd remegő hangon megkérdezi:

- Ti most engem meg fogtok verni?
- Eléggé megvert már téged a jóisten egy ilyen barátnővel, minek bántsunk még mi is?

A lánykát azóta egyszerűen csak úgy hívják, buta.