Régóta pihen ez az írás a blogkonzerv.doc-ban, és mivel most lusta vagyok írni, berakom ide. Egyébként ezt nem én írtam, hanem mint az a címéből is kiderül, egy ex-feminista.
Egy ex-feminista vallomásai
Nagyon sokan hozzászóltak a cikkemhez ami arról szólt hogy a muszlim bandák csoportosan erőszakolják meg a svéd [magyar fordítás. -- A fordító] valamint a norvég nőket, és a cikket megmlítették az LGF és Dhimmi Watch, weblogokon is. Többen kérdezték hogy vajon mit csinálnak a skandináv férfiak? Egyáltalán, mi történt azokkal a vad vikingekkel? Annak ellenére hogy ma már misztikus romantika veszi körül őket, a vikingek végülis barbár vadállatok voltak. Viszont azt is hozzá kell tenni, hogy jó eséllyel nem hagyták hogy a muszlimok falkástul erőszakolják meg a lányaikat. Bizonyos szempontból nézve ezt úgy is lehet értelmezni hogy a mai skandinávok sokkal barbárabbak mint amennyire a vikingek valaha is voltak.
A férfiak ösztönösen megvédik a nőiket. Mi történt? Hol van ez a természetes védelem? A téhámoz hozzátartozik hogy nagyon sok ember egyszerűen nem tudja hogy mennyire nyomasztóak a statisztikák. Mint egy korábbi cikkemben megemlítettem, azokat a statisztikákat amik kimutatták hogy a nemi erőszakok elkövetői között rengeteg bevándorló van, rendszeresen eltussolják valószínűleg a kormány hallgatólagos hozzájárulásával, mivel tönkretennék a multikultúrális illúziót. De ennek ellenére a perdöntő ok az a skandináviában már évtizedek óta tomboló szélsőségesen férfi-ellenes feminizmus, ami teljesen átitatja a társadalmat. A férfiak ösztönös védekezőrendszere azért nem aktiválódik mivel a skandináv nők energiát nem kímélve mindent megtettek hogy kiirtsák, ugyanúgy mint minden mást ami a hagyományos férfiassághoz kapcsolódik. Emiatt a feminizmus nagyon legyengítette Skandináviát, és valószínűleg az egész nyugati civilizációt.
Norvégiában a jobboldali Haladás Párt az egyetlen jelentős párt amelyik kifejezte a nemtetszését a muszlim bevándorlás őrültségét illetően. A férfiak kétharmada, sőt, lehet hogy a 70%-a erre a pártra szavaz. A másik oldalon pedig ott van a szocialista Balpárt, amelyik a női szavazatok 70%-át kapja. Rendszerint a "férfi" pártok kritizálják leginkább a jelenlegi bevándorlást, míg azok a pártok amelyeket a feministák tartanak a kezükben, a multikultúrális társadalmat dicsőítik. Legjobb tudomásom szerint a Dán Néppárt, ami alapvetően felelős voltak a szigorúbb dán bevándorlási törvényekért, szintén elsősorban a férfiak pártja. És az Atlanti Óceán túlpartján, ha csak nők szavaztak volna, akkor 2001 Szeptember 11.-én Al Gore lett volna az elnök. Norvégiában erre a nemek közötti eltérésre a rendszeres válasz az az hogy a férfiak inkább "idegengyűlölők és önzők" mint a nők, akik viszont sokkal nyitottabb szemmel néznek a világra, és jobban ki tudják fejezni a szolidaritásukat a kívülállók felé. Természetesen ez minden további nélkül igaz lehet. De az is hogy hagyományosan a férfiak vállán nyugvott a "törzs" védelmének a felelőssége valamint az ellenség kiszimatolása. A nők naívabbak mint a férfiak. Nem a feministák szajkózták állandóan hogy a világ sokkal sokkal jobb lenne ha a nők vezetnének, mivel akkor nem áldoznánk fel a saját gyermekeinket? Nos, nem pontosan ezt csináljuk most? Hát nem mosolygunk és azokra a pártokra szavazunk akik továbbra is támogatják a muszlim bevándorlást, és ezek a muszlimok pedig holnap brutálisan meg fogják erőszakolni a lányainkat?
A feministák retorikája alapján arra a következtetésre juthatnánk hogy az egész világon csak a nyugati férfiak az elnyomók, akik elnyomják mind a nőket, mind a nem nyugati férfiakat. Ezen elv szerint a muszlim férfiak "szintén áldozatok". Lehet hogy patriárkális disznók, de nem rosszabbak a nyugati férfiaknál. Sok nyugati egyetem tele van férfigyűlölő tanfolyamokkal, viszont ennek az ellenkezőjét el se lehetne képzelni. Nem is csoda hogy a svéd feministák nem várják el a svéd férfiaktól a hagyományos férfiasságot ami megvédené őket a muszlim férfiak aggresszivitásától. Azt állítják hogy a svéd férfiak "olyanok mint a tálibok", azt akarják hogy különadót fizessenek, és keményen dolgoznak hogy létrehozzanak egy tiszta feminista pártot, azért hogy még több szocialista feminizmust vezessenek be. A legtöbb norvég feminista egy szót sem szól a groteszk muszlim csoportos nemi erőszakokról. Sőt, ellenkezőleg, azt akarják elérni hogy még nagyobb legyen a muszlim bevándorlás. A totalitáriánus feministák pedig azzal fenyegetőztek hogy bezárják azokat a magánvállalkozásokat amelyek nem érik el hogy a vezetőség legalább 40%-a nő legyen 2007-ig.
A feministák elősegítik a nők megerőszakolását
Sydney-ben, Ausztráliában, két pakisztáni születésű muszlim férfit bűnösnek találtak abban hogy tizenéves lányokat csoportosan megerőszakoltak. A muszlim férfiak csapatostul járták a várost, megerőszakolták a nem muszlim nőket, miközben "ausszi disznóknak" és "ribancnak" titulálták őket, akik csak azt kapják amit érdemelnek. [Sydneyről itt van egy rettenetesen nyomasztó cikk angolul. -- A fordító] De a feministák nem örültek az itéletnek, hanem a nemtetszésüket fejezték ki. Fel voltak háborodva hogy micsoda "fajgyűlöletről" tett tanúbizonyságot a muszlim nemi erőszakolókra kimért büntetés. A feministák sokáig emlegették az esetet. De nem azért mert törődtek az áldozatokkal, hanem azért mert ez segítette őket az osztályharc terjesztésében. Ez a megfélemlítési taktika lehetővé tette nekik hogy a nők "áldozatnak" érezzék magukat, és ez az "áldozat érzés" pedig előfeltétele a szocializmusnak. Annak ellenére hogy Shirin Ebadi ezt állítja, a közel keleti nők problémája nem a "pátriárkális társadalom" hanem az Iszlám. A muszlimok gyakorlatilag szabad kezet kaptak mindenhez -- beleértve a nők megerőszakolását.
Ha minden elnyomást a nyugati férfiak követnek el, akkor logikus hogy minél jobban el kell gyengíteni őket. És ha sikerrel járunk, akkor a szivárvány túloldalán ott vár minket a béke és a nemek közötti egyenlőség. Azt hiszem hogy gratulálhatunk a skandináv nőknek. Elértétek hogy addig zaklattátok és röhögtettétek ki a saját fiaitokat hogy azok teljesen elnyomták a férfias ösztöneiket. Ezek után ne legyetek meglepődve hogy nem a feminista nirvánában fogtok kikötni, hanem a pokolban amihez az utat az Iszlámmal kövezték ki. A feministáknak igazuk van abban hogy egy hiper-nőies társadalom kevésbé önromboló mint egy hiper-férfias. De sajnos ott van a probléma hogy egy túlságosan puha társadalmat nem lehet hosszú távon fenntartani. Egy aggresszívabb, hagyományosabb társadalom előbb utóbb el fogja taposni. Ahelyett hogy "mindent megkapnának", a nyugati nők megreszkírozzák hogy mindent elvesztenek. Mihez fognak a feministák kezdeni amikor egy aggresszív muszlim fiatalok csoportjával kell szembenézniük? Elégetik a melltartóikat és a lábuk elé dobják a "Vagina Monológok" zsebkiadását? [A "Vagina Monológok" az egy színházi darab. -- A fordító]
A feministák tönkretették a férfiak hajlandóságát hogy komolyan beszéljenek a katonaságról, hacsaknem arról van szó hogy minden férfi egy vérszomjas és erőszakos vadállat, és ha a nők diktálnának, akkor nem lenne több háború. Sajnos Mr. McCanlesnek igaza van. A feminista világnézet, ami határtalanul gyűlöli a férfiakat és mindent ami velük kapcsolatos, nagyon rosszindulatú és semmi köze a valósághoz. Sajnos már mindennapos hogy az amerikai feministák "Aliz Csodaországban" világában a "férfiasság" nem eltökéltséget, erősséget, vagy képességet jelent. Nem, a szótárukban a "férfias" szóra a gonosz a meghatározás. Továbbá a férfiak ostobák, alkalmatlanok mindenre, és ha nem lennének nők körülöttük, akkor már rég elvesztek volna. Ha a nők vezetnének az utópiába vezető úton, akkor nem lennének háborúk, mivel a nők alapvetően békés természetűek, és ahelyett hogy egy pátriárkális hierarchiába szerveznék magukat, inkább együtt dolgoznak.
Nyugaton a muszlimok által elkövetett nemi erőszakok a feminista utópia összeomlásának a tünetei. Ha a nők szabadságjogai nincsenek betartatva, akkor akár el is lehet felejteni őket. Mégha a nők tehetnek is lépéseket a saját védelmükben, akárhogy is nézzük, a nők védelme elsősorban mindig a férfiak dolga lesz. A nőknek csak annyi szabadságuk lesz amennyit a férfiak hagynak vagy képesek garantálni nekik. Ennek a ténynek a figyelmen kívülhagyása a feminista elméletek egyik legjelentősebb hibája. Ha nagyon akarják akkor el fogják érni hogy a férfiakat lábtörlőkké alakítsák át, de ne lepődjenek meg ha ugyanez fog történni az a hazájukkal és a civilizációjukkal is. Minden dinamikus kultúrát a férfiak energiája hajt meg.
A feministák azt állítják hogy azért nincsen elég nő a politikában és a tudományokban, mert a férfiak elnyomják őket. Lehet hogy ebben van némi igazság, de az éremnek van egy másik oldala is. A férfi létezés létalapjai közé tartozik a bizonyítási vágy, az hogy elérjenek valamit, és ez az ösztön erősebben jelen van a férfiakban mint a nőkben. Továbbá a gyereknevelés mindig is sokkal inkább a nők felelőssége lesz. Habár egy modern társadalom csökkentheti ezeket az ellentmondásokat, az eltüntetésük viszont sose fog sikerülni. Akárhogy is nézzük, nem valószínű hogy valaha is annyi nő legyen politikus vagy magas szintű üzletember mint férfi. Itt az ideje hogy eldobjuk ezt a lerágott csontot, és valami más után nézzünk.
Charlotte Allen: "Mártír vagy barom? Rá mert kérdezni a feminizmus nagy hazugságára"
Lawrence Summers, a Harvard Egyetem Elnöke, egy [2005] januárjában adott beszédében azon töprengett hogy valószínűleg a nemek közötti termeszétes különbség az oka hogy arányaiban kevesebb a vezető női tudósok száma. Mégha nem is vagyunk tisztában a tudományos kutatásokkal -- a cikk amire Mr. Summers utalt azt állította, hogy habár a nők átlagban ugyanolyan okosak mint a férfiak, a legmagasabb intelligencia hányadossal rendelkező emberek között messze több férfi van mint nő -- a józan paraszti ész azt mondja hogy Mr. Summersnek valahol mégicsak igaza van. Nemrégiben a Harvard Egyetem Művészetek és Tudományok Kara (Faculty of Arts and Sciences) Mr. Summers elleni bizalmatlansági szavazása sikerrel járt. De nem lenne jobb ehelyett a férfiak és a nők erős és gyenge oldalairól beszélni? Larry Summers esetének pedig az a tanúlsága hogy az akadémiai és intellektuális körök a mérgező feminista ideológia béklyójában vannak, ami nem tűr el semmiféle nyílt és racionális vitát vagy őszinte érdeklődést. [fél szemmel én is követtem ezt az esetet, és sajnos el kell ismernem hogy én is így látom az eseményeket. Mr. Summerset a porig alázták emiatt, és az ellenzői mindent elkövetnek hogy tönkretegyék. Mindez annak ellenére történt hogy Mr. Summers mindössze azt mondta hogy sok kutatás és hipotézis erre a következtetésre jutott, és nem a saját véleményét fejezte ki. -- A fordító]
A feminizmus az utóbbi időkben alapvetően kikezdte a családok szerkezetét a nyugati világban. Lehetetlen megemelni a születések számát [két, ezzel a témával foglalkozó cikk: Hová tüntek a gyerekek, és Mark Steyn Európa demográfiai jövőjéről. -- A fordító] ha a nők nem érzik hogy erre büszkék lehetnének, és ha mindenekelőtt a férfiak és a nők nem hajlandók házasságra lépni. Nincs semmi baj azzal ha valaki egyedül éli le az életét, de ezt sose lenne szabad úgy beállítani hogy ez az ideális. Az emberek társadalmi lények mint a farkasok, és nem magáznók mint a medvék. Isten azért teremtett bennünket hogy együtt éljünk a társunkkal. A házasság nem egy "összeesküvés a nők elnyomására", és nem is egy vallásos valami. Az ateista darwinizmus szigorú értelmezése szerint az élet értelme a fajfenntartás. Ha megnézzük hogy milyen magas a válások aránya, és hogy a férfiak milyen anyagi következményekkel néznek szembe,** nem is meglepő hogy nagyszámú nyugati férfi vagy egyáltalán nem házasodik meg, vagy nagyon sokáig habozik. Egy férfi azt mondta hogy "nem hiszem hogy megint meg fogok házasodni. Egyszerűen találni fogok egy nőt akit nem szeretek, és oda fogom neki adni a házamat." A feminizmus elérte hogy a házasság sok rizikóval járjon a férfiak számára, de ugyanakkor könnyűvé tette a mindenféle elszántság nélküli viszonyokat.
Habár a feminizmus a szélsőségesség útjára lépett, ez nem jelenti azt hogy minden eszméje hibás lenne. A női mozgalom tartós változásokat hozott létre. Egy olyan korszakban amikor sok nyugati államban a nők teszik ki az egyetemi végzettségűek többségét, még a legelvetemültebb hímsoviniszta disznó se fogja tudni komolyan azt állítani hogy a nők nem alkalmasak a komoly tanulásra. A nők sok olyan szerepet töltenek be amire pár évtizeddel ezelőtt még csak gondolni se mertünk volna. Vannak dolgok amik visszafordíthatatlanok. Bizonyos dolgok még mindig kihozzák belőlem a feministát, mint pl. a Nők nélküli nemzet című indiai film. Feltételezések szerint kb. 50 millióval kevesebb nő van Indiában köszönhetően a nők elleni diszkriminációnak. A néha mulatságos, de alapjában véve nyomasztó film azzal foglalkozik hogy a nők hiánya milyen hatással van a férfiakra. A film arra következtetésre jut hogy a nők hiánya mindenképpen a férfiak lealacsonyításához fog vezetni.
Valahol nagyon mélyen minden férfi tudja hogy a nők bizonyos szempontból felsőbbrendű mint mi vagyunk. A családon belüli életet rendszerint a nők irányítják. A férfiaknak nagyobb szükségük van a nőkre mint fordítva, és az életűnk úgy kering a nők körül ahogy a föld kering a nap körül. A nap minden további nélkül elvan a föld nélkül, de a föld nem tud a nap nélkül létezni. Lehet hogy időnként emiatt félünk annyira tőlük. Régebben a házasság egy szerződés volt. A nők tartották életben lelket a családban, és a férfiak biztosították az anyagi megélhetést és a szociális biztonságot. Habár a modern világban a nőknek már nincs akkora szüksége a férfiak anyagi támogatására, a férfiak továbbra is ugyanúgy rá vannak utalva a nők érzelmi támogatására mint régebben. Az erőegyensúly elmozdult a nők irányába, és ez nem biztos hogy rosszat jelent. A nők továbbra is akarnak társat. De ez a változás azt is jelenti, hogy a férfiaknak több figyelmet kell fordítaniuk azokra a dolgokra amikben jártasak. Ezt a látszólagos ellentmondást a micro szinten lévő női és a macro szinten lévő férfi dominancia között nem lehet könnyedén megmagyarázni az "erősebb/gyengébb nem" összefüggésben. Véleményem szerint a férfiakat elsősorban valami "ideges energia" hajtja, az, hogy bizonyítaniuk kell. Ennek vannak pozitív és negatív hatásai. Pl. emiatt vannak a férfiak számszerint többségben a tudományokban és a politikában, ... valamint a börtönőkben és a csatatereken. A nőkben nincs meg ez a bizonyítási vágy. Bizonyos szemszögből nézve ez hasznos. Tehát szerintem a férfiak inkább a "nyugtalan nem" (The Restless Sex), míg a nők inkább az "önálló nem" (The Self-Contained Sex).
Daniel Pipes állandóan azt állítja hogy a radikális Iszlámra a mérsékelt Iszlám nyújtja a megoldást. Habár nem biztos hogy létezik olyan hogy mérsékelt Iszlám, de a mérsékelt feminizmusra bizonyosan több esély van, és az érett férfiasságra ami ennek méltó párja. Az Iszlámra még a mérsékelt feminizmus is halálos veszélyt jelent. Az Iszlámnak ugyanúgy szüksége van a nők szélsőséges elnyomására mint az embereknek az oxigénre. Ha ezt nem kapja meg, akkor meg fog fulladni. Habár igaz hogy a Nyugat még mindig nem találta meg a XXI. századi nők és férfiak közötti tökéletes egyensúlyt, de legalább próbálkozunk. Az Iszlám viszont még továbbra is a VII. században van. Vannak férfiak akik sajnálják hogy bizonyos szempontból eltünt a modern világból a férfiasság. De jó lenne ha elérnénk hogy a nővéreink és a lányaink egy olyan világban nőjenek fel ahol joguk van a tanuláshoz és a szabad élethez, és ahol védve vannak az iszlám barbárságától. Megfelelünk-e a kihívásnak? Vagy a nyugati világban az igazi férfiak már csak az olyan bevándorló nők mint Ayaan Hirsi Ali**?
Utolsó kommentek